Az IT hálózat kialakítása megköveteli a szervezet igényeinek alapos megértését, a gondos tervezést és precíz kivitelezést.
Ez magában foglalja a megfelelő hardver és szoftver kiválasztását, a biztonság és a skálázhatóság biztosítását, valamint a folyamatos teljesítmény és megbízhatóság fenntartását. Az IT hálózatok gyakori komponensei, azok funkciói:
Routerek:
Adatcsomagok irányítása különböző hálózatok között.
Switch-ek:
Eszközök összekapcsolása ugyanazon hálózaton belül és adatforgalom kezelése az adatkapcsolati rétegben.
Hozzáférési pontok (AP-k):
Vezeték nélküli kapcsolódási lehetőség biztosítása az eszközök számára.
Tűzfalak:
A bejövő és kimenő hálózati forgalom figyelése és szabályozása a biztonsági szabályok alapján.
Behatolás-észlelő/megelőző rendszerek (IDS/IPS):
Hálózati biztonsági fenyegetések észlelése és megelőzése.
Network Access Management (NAM):
Szabályozza és ellenőrzi a hálózati erőforrásokhoz való hozzáférést. Így biztosítja a jogosulatlan hozzáférés megakadályozását, csökkenti a kibertámadások kockázatát és a hálózat biztonságának fenntartása.
Ethernet kábelek:
Hálózati kapcsolatokhoz használt szabványos kábelezés.
Optikai szálas kábelek:
Nagy sebességű adatátviteli kábelek nagy távolságokra és magas sávszélesség - igényekhez.
Hálózatkezelő szoftver:
Hálózati eszközök kezelésére, felügyeletére és konfigurálására szolgáló megoldások.
Teljesítményfelügyeleti eszközök:
Alkalmazások, amelyek nyomon követik a hálózati teljesítmény mutatóit és riasztásokat generálnak a problémák esetén.
Szerverek:
Különböző szolgáltatások nyújtása, mint például DHCP, DNS, fájlmegosztás és alkalmazáshosting.
Tárolóeszközök:
Hálózati tárolók (NAS) és tárolóhálózatok (SAN) az adatok tárolására és visszakeresésére.
Az operatív technológiai (OT) hálózat építése egy biztonságos és hatékony kommunikációs infrastruktúra létrehozását jelenti az ipari folyamatok és rendszerek vezérlésére és felügyeletére. Az OT hálózatok több szempontból is különböznek a hagyományos IT hálózatoktól, elsősorban az ipari környezetek speciális követelményei miatt, mint a megbízhatóság, valós idejű teljesítmény és biztonság. az OT hálózat építése gondos tervezést, robusztus kialakítást és precíz kivitelezést igényel, amelyet mindig az adott ipari környezet specifikus igényeihez kell igazítani.
Redundancia:
Redundáns útvonalak és tartalék rendszerek alkalmazása a folyamatos működés biztosítása érdekében meghibásodás esetén.
Magas rendelkezésre állás:
Olyan technológiák használata, mint a „hot standby”, „failover” és „redundáns vezérlők” az állásidő minimalizálása érdekében.
Szegmentálás:
Az OT hálózatok elkülönítése az IT hálózatoktól tűzfalak és demilitarizált zónák (DMZ) alkalmazásával a hozzáférhetőség korlátozása és a sérülékenység csökkentése érdekében.
Jogosultság kezelés:
Erős jogosultság kezelési mechanizmusok bevezetése, beleértve a többszintű felhasználói hitelesítést, és szerepkörök szerinti hozzáférés-vezérlést.
Titkosítás:
Az adatátvitel titkosítása a lehallgatás és a manipuláció megakadályozása érdekében.
Alacsony késleltetés:
A hálózat optimalizálása a késleltetés minimalizálása érdekében, biztosítva, hogy a vezérlőparancsok és visszajelzések gyorsan feldolgozásra kerüljenek.
Determinista kommunikáció:
Olyan protokollok és technológiák alkalmazása, amelyek támogatják a determinista kommunikációt, ahol az adatcsomagok kiszámítható időkeretek között kerülnek kézbesítésre.
Moduláris tervezés:
A skálázhatóság figyelembevételével történő kiépítés, amely lehetővé teszi az eszközök és rendszerek könnyű bővítését és integrálását.
Standard protokollok:
Iparági szabványos protokollok, mint például a Modbus, OPC UA és PROFINET alkalmazása az interoperabilitás érdekében.
Hierarchikus tervezés:
Hierarchikus hálózati architektúra megvalósítása meghatározott és elkülönített rétegekben (terepi eszközök, vezérlőrendszerek, felügyeleti rendszerek) az adatforgalom hatékony szervezése és kezelése érdekében.
Csillag, gyűrű vagy háló topológia:
A megfelelő hálózati topológia kiválasztása az ipari működés specifikus követelményei és mérete alapján.
Érzékelők és működtetők:
Olyan eszközök, amelyek adatokat gyűjtenek a fizikai környezetből és végrehajtják a vezérlőparancsokat.
Programozható logikai vezérlők (PLC-k):
Vezérlők, amelyek automatizálják az ipari folyamatokat és kommunikálnak a terepi eszközökkel.
Ipari kapcsolók és routerek:
Olyan eszközök, amelyek az adatforgalmat kezelik az OT hálózaton belül, és amelyek ellenállnak az ipari körülményeknek.
Tűzfalak és átjárók:
Biztonsági eszközök, amelyek védik az OT hálózatot az illetéktelen hozzáféréstől és a kibertámadásoktól.
SCADA rendszerek:
Felügyeleti rendszerek, amelyek központosított felügyeletet és irányítást biztosítanak az ipari folyamatok számára.
DCS (elosztott vezérlőrendszerek):
Rendszerek, amelyek valós időben irányítják a gyártási folyamatokat komplex ipari környezetekben.
Modbus:
Egy széles körben használt protokoll a soros kommunikációhoz ipari eszközökkel.
OPC UA (Open Platform Communications Unified Architecture):
Egy protokoll a biztonságos és megbízható adatcseréhez az ipari automatizálásban.
PROFINET:
Egy Ethernet alapú protokoll a valós idejű kommunikációhoz ipari hálózatokban.
