Információbiztonsági
ISO szabványok

Az információ ma az egyik legfontosabb üzleti érték. Az ISO/IEC 27001 nem csupán egy nemzetközileg elismert szabvány, hanem egy olyan irányítási rendszer, amely segít megvédeni a szervezet információs vagyonát, csökkenteni a kiberbiztonsági kockázatokat, valamint megfelelni az ügyféligényeknek és a jogszabályi elvárásoknak. Szakértőink végigkísérik a teljes felkészülési folyamatot az első helyzetfelméréstől egészen a sikeres tanúsító auditig. Kérjen díjmentes konzultációt!

Az ISO/IEC 27001 a világ vezető információbiztonsági irányítási rendszerszabványa (ISMS – Information Security Management System), amely kockázatalapú megközelítéssel biztosítja:

• az információk bizalmasságát;
• sértetlenségét;
• rendelkezésre állását;
• a folyamatos fejlesztést.

A szabvány alkalmazása nemcsak a kibertámadásokkal szembeni ellenállóképességet növeli, hanem versenyelőnyt jelenthet.

Az ISO 27001 rendszer kialakítása különösen ajánlott:

• informatikai szolgáltatóknak;
• szoftverfejlesztő cégeknek;
• felhőszolgáltatóknak;
• egészségügyi szolgáltatóknak;
• pénzügyi és biztosítási szervezeteknek;
• ipari és gyártó vállalatoknak;
• önkormányzatoknak és közintézményeknek;
• minden olyan szervezetnek, amely érzékeny adatokat kezel.

• Nemzetközileg elismert tanúsítvány
• Nagyobb ügyfélbizalom
• Erősebb kiberbiztonság
• Átlátható folyamatok
• Csökkentett üzleti kockázatok
• Jogszabályi megfelelés támogatása
• Versenyelőny közbeszerzéseknél és pályázatoknál
• Ügyfélauditok egyszerűbb teljesítése

1. Helyzetfelmérés (Gap Analysis)
2. Kockázatértékelés
3. Teljes dokumentáció elkészítése
4. Gyakorlati bevezetés
5. Munkatársak oktatása
6. Belső audit
7. Tanúsító audit támogatása

• Több száz sikeresen megvalósított projekt
• Több mint 15 év információbiztonsági tapasztalat
• ISO 27001, ISO 27701, NIS2 és kiberbiztonsági szakértelem
• Nem sablonalapú megoldások
• Auditbiztos dokumentáció
• A tanúsító auditig végig támogatjuk ügyfeleinket

Szeretné megtudni, mennyi idő és ráfordítás szükséges szervezete ISO/IEC 27001 rendszerének kialakításához?

Vegye fel velünk a kapcsolatot, és készítünk egy személyre szabott ütemtervet és árajánlatot.

Áramszünet. Kibertámadás. Informatikai leállás. Beszállítói probléma. Kulcsember kiesése. Telephelyi incidens. Szélsőséges időjárás - egy váratlan esemény néhány perc alatt megakaszthat egy olyan működést, amelyet évek alatt épített fel. A valódi kérdés ilyenkor nem az, hogy elkerülhető lett volna-e minden probléma, hanem az, hogy mennyi idő alatt képes a szervezet újra működni – és mekkora veszteséget szenved addig?

Az ISO 22301 szabvány szerinti üzletmenet-folytonossági irányítási rendszer abban segít, hogy egy jelentős működési zavar esetén a szervezet előre meghatározott üzletmenet-folytonossági stratégiák, eljárások és felelősségi rend alapján tudjon reagálni. Ehhez szükséges a kritikus üzleti folyamatok és erőforrások azonosítása, az elfogadható kiesési és helyreállítási idők meghatározása, valamint a szükséges erőforrások, felelősségek és helyreállítási eljárások előzetes kialakítása.

Az Innovaise Kft. segít olyan működő üzletmenet-folytonossági irányítási rendszert kialakítani, amely nemcsak auditálható, hanem egy valódi válsághelyzetben is használható.

Olyan irányítási keretrendszert biztosít, amely támogatja a szervezetet abban, hogy jelentős működési zavar esetén is fenntartsa kritikus tevékenységeit, illetve azokat előre meghatározott időn és elfogadható működési szinten belül helyreállítsa: 

• azonosítja a valóban kritikus üzleti folyamatokat, és nem próbál mindent ugyanolyan prioritással védeni;
• meghatározza a működési zavarok időbeli hatásait, a helyreállítási prioritásokat és a szükséges helyreállítási időcélokat;
• feltárja a működés kritikus függőségeit – embereket, informatikai rendszereket, infrastruktúrát, beszállítókat, adatokat és külső szolgáltatásokat;
• előre kialakítja azokat a folytonossági és helyreállítási megoldásokat, amelyek egy incidens során ténylegesen alkalmazhatók;
• meghatározza a döntési, felelősségi és kommunikációs rendet;
• gyakorlatokkal és tesztekkel ellenőrzi, hogy a tervek a valóságban is működnek-e;
• és mindezt egy rendszeresen felülvizsgált, folyamatosan fejlesztett irányítási rendszerbe foglalja.

Az üzletmenet-folytonossági irányítási rendszerben az Ön cége egy váratlan működési zavar esetén is képes kontrolláltan reagálni, a kritikus üzleti folyamatokat fenntartani vagy gyorsan helyreállítani, ezáltal csökkenteni a kiesési időt és az abból eredő pénzügyi, működési és reputációs veszteségeket.

A kiesés költsége jóval több lehet az adott napon elmaradt árbevételnél.

Egy hosszabb működési zavar jelentős pénzügyi és működési következményekkel járhat. Bevétel- és termeléskiesést okozhat, szerződéses kötelezettségek megszegéséhez, kötbérfizetéshez és határidők csúszásához vezethet. Emellett ügyfélvesztést, reputációs károkat, hatósági vagy megfelelőségi problémákat, valamint jelentős helyreállítási többletköltségeket is eredményezhet.

Az üzletmenet-folytonossági rendszer egyik legfontosabb üzleti értéke, hogy a szervezet még a működési zavar bekövetkezése előtt felkészülhet ezeknek a hatásoknak a kezelésére. Előre meghatározhatók a kritikus folyamatok, a helyreállítás prioritásai, a szükséges erőforrások és a döntési felelősségek, így egy rendkívüli helyzetben gyorsabb és kontrolláltabb reagálás válik lehetővé, mérsékelve a kiesés üzleti következményeit.

Leginkább azoknál a szervezeteknél kiemelt fontosságú, amelyeknél:

• a szolgáltatás vagy termelés hosszabb kiesése jelentős veszteséget okozna;
• szigorú ügyféloldali SLA-k vagy szerződéses kötelezettségek vannak;
• kritikus informatikai vagy külső szolgáltatásoktól függ a működés;
• összetett beszállítói lánccal dolgoznak;
• magas rendelkezésre állást várnak el az ügyfelek;
• szabályozott vagy kritikus ágazatban működnek;
• az üzleti partnerek elvárják a működési ellenálló képesség igazolását;
• vagy egyszerűen nem engedhetik meg maguknak, hogy egy komolyabb incidens napokra megbénítsa a működésüket.

Mennyi idő alatt valósítható meg?

Az ISO 22301 szabvány szerinti irányítási rendszer kialakításának időigénye a szervezet méretétől, folyamatainak összetettségétől, telephelyeinek számától, kritikus függőségeitől és jelenlegi felkészültségétől függ, pontosabb időtávot részletesebb egyeztetést követően tudunk kalkulálni.

1. Helyzetfelmérés – GAP Analysis
2. Üzleti hatáselemzés (Business Impact Analysis: BIA)
3. Üzletmenet-folytonossági kockázatértékelés
4. Üzletmenet-folytonossági stratégia kialakítása
5. Teljes dokumentáció elkészítése
6. Gyakorlati bevezetés
7. Oktatás és tudatosság
8. Üzletmenet-folytonossági gyakorlatok és tesztek
9. Belső audit
10. Tanúsító audit támogatása
 

Célunk az ISO 22301 követelményeinek megfelelő dokumentáció elkészítése mellett, egy ténylegesen működő és a szervezet mindennapi működésébe integrálható üzletmenet-folytonossági irányítási rendszer kialakítása. A rendszert minden esetben a szervezet saját működési környezetére, kritikus üzleti folyamataira, erőforrásaira, kockázataira és függőségeire építjük, ezért sablonmegoldások helyett a valós működéshez illeszkedő folytonossági és helyreállítási megoldásokat alakítunk ki.

A tanúsítvány megszerzése erősítheti az ügyfelek és üzleti partnerek bizalmát, támogathatja a szerződéses és beszállítói elvárások teljesítését, valamint versenyelőnyt jelenthet tenderek és partneri együttműködések során. Az ISO 22301 szabvány szerinti működés valódi értéke azonban túlmutat a tanúsításon: egy megfelelően kialakított rendszer biztosítja, hogy működési zavar esetén a szervezet előre meghatározott felelősségek, prioritások, eljárások és helyreállítási megoldások mentén, összehangoltan tudjon reagálni.

Az ISO/IEC 42001:2023 szabvány a mesterséges intelligencia irányítási rendszerének (AIMS – Artificial Intelligence Management System) követelményszabványa. A szabvány hivatalos leírása szerint az AI-rendszerek felelős fejlesztését, ezzel összefüggő szolgáltatásokat, valamint a kapcsolódó kockázatok és lehetőségek strukturált kezelését támogatja. Fontos azonban kiemelni, hogy nem helyettesíti az alkalmazandó AI-jogi követelményeket, hanem olyan irányítási rendszert ad, amely támogatja azok szervezeti szintű kezelését és a felelős AI-governance kialakítását.

A mesterséges intelligencia alkalmazása egyre szélesebb körben épül be a szervezetek üzleti, támogató és döntéstámogató folyamataiba. Az AI-rendszerek jelentős hatékonysági, automatizációs és innovációs potenciált kínálnak, alkalmazásuk ugyanakkor sajátos irányítási, jogi, etikai, információbiztonsági, adatvédelmi, működési és reputációs kockázatokkal járhat.

A szervezeti, üzleti folyamatokban alkalmazott mesterséges intelligencia ezért már nem kizárólag technológiai kérdés. Alapvető irányítási feladattá válik annak meghatározása, hogy mely folyamatokban, milyen célból, milyen adatok és modellek felhasználásával, milyen döntési vagy üzleti hatással alkalmaznak AI-rendszereket, továbbá milyen kockázatok kapcsolódnak ezekhez, és hol helyezkednek el a kapcsolódó felelősségek és döntési hatáskörök.

A szabvány olyan strukturált irányítási keretet biztosít a cég működésében, amely támogatja az AI-rendszerek fejlesztésének, beszerzésének, bevezetésének, alkalmazásának, felügyeletének, kivezetésének és folyamatos értékelésének szabályozott kezelését.

A szabvány célja, hogy az AI alkalmazása ne elszigetelt technológiai kezdeményezések vagy eseti döntések mentén történjen, hanem egyértelmű irányítási elvek, felelősségi körök, kockázatértékelési és kontrollmechanizmusok, valamint dokumentált működési folyamatok alapján.

Az Innovaise Kft. olyan irányítási rendszer kialakításában nyújt támogatást, amely a tanúsíthatóság mellett a szervezet tényleges AI-használatának átláthatóbb, következetesebb, kockázatalapú és ellenőrizhetőbb irányítását is biztosítja.

Az ISO/IEC 42001:2023 a mesterséges intelligencia irányítási rendszerek nemzetközi szabványa.

Olyan irányítási keretrendszert biztosít, amelynek segítségével a szervezet szabályozott, átlátható és kockázatalapú módon kezelheti az AI-rendszerek teljes életciklusát, a tervezéstől és beszerzéstől kezdve a fejlesztésen és használaton át egészen a felügyeletig. A szabvány célja nem a mesterséges intelligencia alkalmazásának korlátozása, hanem olyan irányítási keretek kialakítása, amelyek lehetővé teszik az AI-ban rejlő innovációs lehetőségek felelős, kontrollált és kockázattudatos kihasználását.

A szabvány szerinti rendszer támogatja a szervezetet abban, hogy:

• azonosítsa, hol és milyen célra alkalmaz mesterséges intelligenciát;
• egyértelmű felelősségi és irányítási struktúrát alakítson ki;
• feltárja és értékelje az AI használatához kapcsolódó kockázatokat és lehetőségeket;
• meghatározza az AI-rendszerek elfogadható és tiltott felhasználási módjait;
• kezelje az adatminőséggel, torzítással, átláthatósággal, megbízhatósággal és biztonsággal kapcsolatos kockázatokat;
• szabályozza a külső AI-szolgáltatások és beszállítók igénybevételét;
• kialakítsa az AI-rendszerek teljesítményének és hatásainak nyomon követését;
• dokumentálja a döntéseket, felelősségeket és kontrollokat;
• valamint folyamatosan fejlessze az AI irányítási rendszer működését.

Az ISO/IEC 42001 szabvány alkalmazásával átláthatóbbá és kontrolláltabbá teheti a mesterséges intelligencia használatát, miközben minimalizálhatja az AI alkalmazásából eredő működési, jogi, etikai, információbiztonsági és reputációs kockázatokat.

Az AI szabályozatlan vagy nem megfelelően felügyelt alkalmazása számos problémát eredményezhet, például pontatlan vagy diszkriminatív döntés, bizalmas adatok jogosulatlan felhasználása, nem megfelelő AI-output üzleti döntésekbe történő beépítése, átláthatatlan automatizált folyamat, felelősségi bizonytalanság, beszállítói kockázat vagy ügyfélbizalom-vesztés.

Egy jól kialakított AI irányítási rendszer segítségével a szervezet előre meghatározhatja az AI-használat kereteit, felelősségeit, kontrolljait és kockázatkezelési eljárásait, így az AI alkalmazása következetesebb, ellenőrizhetőbb és üzletileg tudatosabb módon történhet:

• átláthatóbb képet kap a szervezeten belüli AI-használatról;
• csökkentheti a nem kontrollált AI-alkalmazásból eredő kockázatokat;
• egyértelmű felelősségi és döntési rendszert alakíthat ki;
• növelheti az AI-rendszerekbe vetett ügyfél- és partneri bizalmat;
• erősítheti a megfelelőséget és az auditálhatóságot;
• javíthatja az AI-rendszerek megbízhatóságát, nyomon követhetőségét és átláthatóságát;
• valamint strukturált keretet teremthet az AI lehetőségeinek biztonságosabb kihasználásához.

Az ISO/IEC 42001 bármely olyan szervezet számára releváns lehet, amely AI-rendszereket fejleszt, biztosít, integrál vagy használ.

Különösen indokolt lehet olyan szervezeteknél, amelyek:

• mesterséges intelligenciát építenek termékeikbe vagy szolgáltatásaikba;
• generatív AI-eszközöket használnak üzleti folyamataikban;
• AI-alapú döntéstámogató vagy automatizált döntési rendszereket alkalmaznak;
• ügyféladatokat vagy más érzékeny adatokat dolgoznak fel AI segítségével;
• saját AI-modelleket fejlesztenek vagy tanítanak;
• külső AI-szolgáltatásokra és AI-beszállítókra támaszkodnak;
• szabályozott vagy magas kockázatú ágazatban működnek;
• ügyfeleik vagy üzleti partnereik számára igazolni szeretnék a felelős AI-irányítást;
• vagy üzleti szempontból fontos számukra az AI-használat átláthatósága, ellenőrizhetősége és megbízhatósága.

Célunk, hogy az ISO/IEC 42001 követelményeinek teljesítésén túl olyan AI irányítási rendszert alakítsunk ki, amely illeszkedik a szervezet tényleges működéséhez, és az AI-rendszerek alkalmazásának, felügyeletének és fejlesztésének mindennapi gyakorlatába is integrálható.

A rendszert minden esetben a szervezet konkrét AI-alkalmazásaira, üzleti céljaira és folyamataira, adatkezelési és technológiai környezetére, valamint az AI-rendszerekhez kapcsolódó kockázatokra, hatásokra és függőségekre építjük.

Nem általános, sablonalapú AI-szabályozást készítünk, hanem olyan, a szervezet sajátosságaihoz igazodó irányítási és kontrollkörnyezetet alakítunk ki, amely egyértelműen meghatározza az AI-rendszerek alkalmazásának feltételeit, a szükséges kockázat- és hatásértékelési folyamatokat, a döntési és jóváhagyási pontokat, valamint a kapcsolódó szerepköröket és felelősségeket.

1. Helyzetfelmérés – GAP Analysis
2. AI-rendszerek és alkalmazási esetek feltérképezése
3. AI kockázatértékelés
4. AI-hatásértékelés és kontrollok kialakítása
5. AI governance és felelősségi rendszer kialakítása
6. Szabályzatok és dokumentáció kialakítása
7. AI-rendszerek életciklusának szabályozása
8. Külső AI-szolgáltatók és beszállítók kezelése
9. Oktatás és AI-tudatosság
10. Monitoring, teljesítményértékelés és folyamatos fejlesztés
11. Belső audit
12. Tanúsító audit támogatása
 

Az AI irányítási rendszer kialakításának időigénye függ a szervezet méretétől, az alkalmazott AI-rendszerek számától és összetettségétől, a fejlesztési és beszerzési modelltől, a szervezet meglévő irányítási rendszereitől, valamint az AI-használat jelenlegi szabályozottságától. Pontosabb megvalósítási időtávot a szervezet jelenlegi AI-környezetének és felkészültségének részletesebb felmérését követően tudunk meghatározni.