A közelmúltban egy magyarországi geotermikus energia‑termelő rendszer került egy nemzetközi, kifejezetten ipari infrastruktúrákat célzó hackercsoport, a SECTOR16 célkeresztjébe. Az eset különösen figyelemre méltó, mivel a támadók észrevétlenül jutottak hozzá OT‑környezetben futó felügyeleti adatokhoz, majd maguk hozták nyilvánosságra a behatolás tényét és bizonyítékait. A támadás tehát nem a védelmi rendszerek riasztásai alapján derült ki, hanem utólag, a támadók kommunikációs csatornáin keresztül.
A közzétett információk alapján a csoport hozzáférést szerzett a rendszer felügyeleti felületéhez, amely betekintést adott számukra a működés állapotába és folyamataiba. Bár az elérhető adatok szerint nem történt közvetlen beavatkozás vagy működésmódosítás, maga a tény, hogy a támadók jelen voltak a rendszerben, jelentős kockázatot hordoz. Az ilyen jellegű jelenlét rávilágít arra, hogy a kritikus infrastruktúrák sérülékenysége nem elméleti kérdés, hanem valós üzembiztonsági problémát jelent.
A támadás hátterében egyértelműen érzékelhető az a globális trend, amely szerint az OT‑rendszerek digitalizációja jelentős előnyöket hoz ugyan, de egyúttal új támadási felületeket is nyit. A korábban izolált ipari rendszerek egyre gyakrabban kapcsolódnak hálózatra vagy kerülnek távoli elérés alá. Ennek következtében a bejutás és az észlelés nélküli jelenlét kockázata megnő.
Az eset egyértelműen rámutat arra, hogy az ipari környezetben az észlelés hiánya önmagában is súlyos probléma. Ha egy támadás csak a támadó bejelentéséből válik ismertté, az annak a jele, hogy a védekezési és monitorozási rétegek nem nyújtanak megfelelő védelmet. Ez nemcsak informatikai, hanem üzemeltetési és biztonsági kérdés is, amely közvetlenül érinti a termelés folytonosságát és a vállalat működési stabilitását.
1. Hálózati szegmentáció és szeparáció
Az OT és IT hálózatokat – különösen az ipari vezérlőelemeket – logikailag és/vagy fizikailag elkülönítve kell kezelni. A hálózati szegmentáció csökkenti a támadási felületet, és megnehezíti, hogy egy behatolás azonnal átterjedjen más rendszerekre. A szeparáció biztosítja, hogy a távoli hozzáférés ne közvetlenül a vezérlőrendszerekhez történjen, hanem biztonságos ugróponton (jump host) vagy demilitarizált zónán (DMZ) keresztül.
2. Távoli elérés biztonságos megvalósítása
A távoli hozzáférés ma már elkerülhetetlen, de csak akkor elfogadható, ha azt erős jogosultságkezelés, naplózás, többfaktoros hitelesítés és szigorú hozzáférés-vezérlés támogatja. Fontos, hogy egyetlen OT‑eszköz se legyen közvetlenül elérhető az internetről. A VPN‑alapú, zero‑trust elveken nyugvó megoldások jelentősen csökkentik a támadási felületet.
3. Forgalommonitorozás és ipari protokollokra hangolt észlelés
Az OT rendszerben használt protokollok és kommunikációs minták eltérnek az IT környezetben megszokottaktól, ezért az IT biztonsági eszközök nem feltétlenül alkalmasak az anomáliák felismerésére. Szükség van kifejezetten ipari protokollokra hangolt ellenőrző és monitorozó rendszerekre, amelyek képesek az eltérések korai felismerésére.
4. Rendszeres auditálás, sebezhetőségvizsgálat és karbantartás
A kritikus rendszerek esetében elengedhetetlen a rendszeres állapotfelmérés, amely magában foglalja a sebezhetőségek vizsgálatát, a hozzáférések átvizsgálását és az eszközök frissítésének ellenőrzését. A régi, frissítetlen vagy internetre kötött eszközök cseréje az egyik leghatékonyabb megelőző intézkedés.
5. Tudatosság és munkatársi képzés
A kiberbiztonság nem csupán technológiai, hanem emberi tényező kérdése is. A munkatársak képzése, a gyanús jelek felismerése és a helyes reakciók ismerete jelentős mértékben hozzájárul az incidensek megelőzéséhez. A szervezeti kultúrában a kiberbiztonság tudatosítása stratégiai fontosságú.
Az eset világosan mutatja, hogy a kritikus infrastruktúrák védelme ma már nem korlátozódhat a hagyományos IT‑biztonsági megoldásokra. Az OT rendszerek számottevő kockázatot jelentenek, különösen akkor, ha nincs megfelelő szegmentáció, forgalommonitorozás vagy felhasználói hozzáférés‑kezelés. A megelőzés és a felkészülés ezért nem csupán technikai feladat, hanem üzembiztonsági és vezetői felelősség is.
Nemzeti Kibervédelmi Intézet – Tájékoztatás a SECTOR16 csoport magyar geotermikus rendszer elleni támadásával kapcsolatban:
